~ Ha elmennék (Szabó Kitti)

Ha elmennék, vajon mi lenne?
 Hiányoznék annyira, hogy utánam gyere?
Vajon más várna rád epedve,
S ajkadra csókot már ő lehelne?

Más téged ugyan így szeretne,
Érted vajon miket tenne?
Olyan szerelemmel csókolna, ölelne
ahogy azt egykor virágzó önmagam tette?

Gyúlna-e láng ismét szívedbe
S felednéd-e azt, ki érted szívét kitette?
Meddig fájna, hogy már nem vagyok,
Lelked sebei mennyire lennének nagyok?

Ha bánkódnál,
milyen könnyen gyógyulnál?
Feledtetné emlékem egy ég-kék szempár?
Más karjaiba milyen könnyen rohannál?

Mit éreznél akkor, ha látnál elmenni,
Képes lennél értem könnyeket ejteni?
Érek én annyit, hogy lelkedbe hasítson
Az égető, szívet tépő fájdalom?

Engednél elmenni,
Az örök feledésbe merülni?
Tudnál-e mással egy új, boldog életet kezdeni?

De ha én egyszer elmegyek,
S vissza többé nem jöhetek,
Te pedig mással, új életet kezdesz,
Tudd, hogy mindig őszintén szerettelek...